Amikor 14 éve elkezdtem jógázni, a legnagyobb kihívást számomra az egyensúlyi gyakorlatok jelentették. A barátnőm, aki akkor már évek óta Iyengar jógát gyakorolt, azt mondta, ne aggódjak: tíz év rendszeres jógagyakorlás után sokkal jobb lesz a helyzet. Igaza lett – az egyensúlyom határozottan javult az évek során.

Talán emiatt vonzott különösen a SUP jóga is, hiszen az egyensúly megtalálása számomra mindig is fókuszban volt, a jógán keresztül is. Mindig csodálattal néztem a SUP jógás képeket, és már a fotókon keresztül is érezni lehetett, mennyi koncentrációt és tudatos jelenlétet igényelnek még azok az ászanák is, amelyek a földön már könnyedén mennek.

A SUP-ozás önmagában is a teljes kikapcsolást jelenti számomra. A jelen pillanat megélését, amikor reggelente egyedül evezek ki, eltávolodva a parttól, körülöttem teljes nyugalomban. Most éreztem először magamban elég bátorságot ahhoz, hogy az egyensúlyomat a vízen is próbára tegyem – egy instabil, úszó, ringatózó deszkán. Bőven van még hova fejlődnöm, de így is csodálatos tapasztalás volt a tengeren jógázni, és megérezni a hullámokon is a saját külső és belső stabilitásomat.

Az egyensúly azonban nem állandó adottság. Jöhetnek olyan élethelyzetek, fáradtság vagy mentális terhelés, amikor instabilabbnak érezzük magunkat. Érdemes azt is megfigyelni, hogy melyik oldalon könnyebb megtalálni az egyensúlyt. Számomra legtöbbször a bal oldal a stabilabb – a női, befogadó minőség. Ugyanakkor, ha egyedül kell helyt állnom, vagy egy célért küzdök, előfordul, hogy a jobb oldalam válik biztosabbá, amely inkább a férfi energiákat szimbolizálja.

Az aktuális jógagyakorlásunkban az egyensúlyi ászanák sok mindent jelezhetnek számunkra. Megmutathatják, mennyire fáradt az idegrendszerünk, mennyire tudunk koncentrálni, és milyen minőségeket élünk meg könnyebben egy adott élethelyzetben. A gyakorlás segít abban, hogy finomabban észrevegyük testünk jelzéseit, és abban is támogat, hogy fejlődjünk, valamint megtaláljuk a saját külső-belső egyensúlyunkat.

2025. augusztus